"Én nem bánnám, ha néha-néha meglátogatna a Szomorúság. Mondjuk, havonta egyszer. Vagy inkább félévenként. Elüldögélhetne itt. Még be is sötétítenék a kedvéért. Összehúznám magam. És sajogna, sajogna a szívem. De hogy mindennap eljön! Na nem, azt már mégsem! Hogy felidézze minden: egy ferde tekintet, egy régi tárgy, egy poros fénykép, a szélfújta levelek, az eső, az eldübörgő vonatok zaja. Na nem! Alig merek már kinézni az ablakon. Ott szokott előbukkanni a Szomorúság, a faluvégi dombhát mögül. Hű, komor ám, sötétbarna! Lép egyet, s már a Ráday-kastély tetején van, még egyet, s már itt áll a vasúti kocsma udvarán; s mi neki onnan az én ablakom! Semmi. Már kopog. ,,Dehogy eresztlek - gondolom -, dehogy!'’ Törődik is vele! Átszivárog az ablaküvegen, betelepszik a szobámba. A fekete feketébb lesz tőle, a barna barnább, a pirosok kialusznak, elszürkülnek a sárgák, megvakulnak a kékek, a zöldek, mint a hamu. Reménykedem mindig, hogy nem hozzám jön. Annyian laknak errefelé… És már kopog is, kopp… kopp."

Száz ágban süt a nap, jólesőn simogatja a bőröm ahogy kiülök a terasz lépcsőjére. Érzem a tavaszt. A macska is elterül a betonon, szívja magába a D vitamint. Sokat hajtogattam, hogy ha tavasz lenne, akkor minden lenne. Erőltetetten mosolygok, ahogy látom a cinkéket a cica vizes táljához szökkenni, ahogy elnézem azt az igazi tavaszi kék eget, ahogy.... Közben meg zsigeri erővel tör fel belőlem a zokogás. Megint kezdődik az undor. Magamtól, az ételektől, az emberektől. A gyomrom gombócként a torkomban, de ez most nem az a jóleső idegesség, nem a pozitív izgalom. Megint azon a ponton vagyok, hogy egyetlen rossz szó, és megindulnak a könnycsatornák, hogy egyetlen rossz szó és legszívesebben sírva rogynék le a padlóra, csak hagyjanak! Megint azon a ponton vagyok, hogy üvölteni tudnék, hisztérikusan zokogni, rombolni. Pokolian hiányzik az "otthonom", a régi énem, a könyvekkel eltöltött életem, egykori világom, amiben mindennek megvolt a maga helye és amelybe semmiféle csúfság sem törhetett be, hogy lerombolja. Nagyon-nagyon kivagyok idegileg.