Na hát a következő "incidens" sem sűrűn esik meg, ráadául pont olyan napom volt, amikor az agyam nem kontrollálja a szívem, így igencsak Ű(számomra is) meglepőre sikerült a délelőtt.
Reggeli fáradtsággal teli szemekkel ültem a buszon, fülemben mp3, unott fejjel bámultam a rohanó fákat, amikor is 3 srác körém telepedett, elszórva, mert máshogy nem volt hely. Éreztem hogy megbámulnak, de nem szóltak hozzám. Poénkodtak, lekapcsoltam az mp3-t, hogy halljam miről beszélnek. Nem rólam. A vicceiken elmosolyodtam, nem bírtam megállni, hiába tettettem hogy zenét hallgatok. Észrevehették hogy jól szórakozom rajtuk, mert a megálló előtt pár méterrel odaszól az egyik, mire a következő párbeszéd alakult ki:
- nem jössz velünk, behívlak valamire?
- leverne a víz ha igent mondanék, mi? kénytelen lennél fizetni :)
- (nevet) na most már tényleg komolyan kérdezem.
Elmentem.