Tegnap kolán agresszív - világundor flashen kiakadtam exre, és a következő párbeszéd (ami inkább monológ) zajlott le élőben, több fül és szemtanu előtt. Válogatott káromkodások, elég nehéz volt megőriznem nőiességem és finom szofisztikáltságom, úgyhogy gyenge idegzetűek ne olvassák!

- te egy kibaszott önző seggfej vagy. Bármikor lenne szükségem rád, mindig akad fontosabb dolgod, de ha neked kell valami, álljak vigyázba, mi? Kurvára meguntam, hogy soha a büdös életben nem lehet rád számítani, mert egy lelketlen önző fasz vagy.
- dolgoztam és fáradt voltam...
- Kifogást mindig tudsz találni, abban nagy vagy. Én még semmi jót nem kaptam belőled, te viszont elvárnád hogy az egész karom adjam. Tudom hogy hiába vágok bármit is a fejedhez, lepereg rólad, mert gerinced sincs. De a saját szavaid talán elgondolkoztatnak kicsit, pár napja azt mondtad, hogy "megbuktam mint barát". És tudod mennyire igazad volt? Egy bukott senki vagy, egyedül fogsz meghalni, mert a kutyát sem érdekli mi lesz veled, ha már nem megy ilyen jól az üzlet.
(közben barátai csitítanak, hogy túlzásba viszem)
- Kiismerhető vagy, egy nyitott könyv amiben kedvére lapozhat az ember. Csak hogy akkor sem talál benned semmit, amire érdemes lenne odafigyelni 3 percnél tovább. Szerencsétlen önző fasz. Rohadj meg!

3 órával később telefon. Ő az.
- lehiggadtál már?
- le, de igazam volt.
- nem volt.
- amúgy meg nem vágom miért nyafogsz amikor xy lekötött helyettem...
- féltékeny vagy?
- lehet....
(...)


Ma délelőtt egy közös barátunk, aki végignézte a magánszámomat.
- rendesen kiosztottad
- ja, picit túlfeszültem, de már nagyon kikívánkozott belőlem.
- azt hittem ezek után szóba sem áll veled, nemhogy még ő hív fel... Ezeket a műsorokat tényleg csak neked nézi el.