2009. szeptember 11.

Amikor rohanás meg zsüzsi van, az hihetetlenül jó. Olyankor az agyam kikapcsol minden más meg be. Nincs gondolat, nincs agyalás, nincs "vajon mit csinál most...". De aztán újra rám tör a hétköznapok egyhangúsága, és bedilizek. Ilyenkor megint azon kapom magam, hogy törlöm vissza a neki szánt sms-t. A holnapi napot kell túlélnem, aztán megint 3 nap nyüzsi és az nekem jó.

Nincsenek megjegyzések: