Mostanában hanyagolva van a blog, a kedvenceim, és én magam is. Rettentően kimerült vagyok és a helyzet még további 1 hétig nem fog változni. Mindenkitől elnézést kérek, pótolni fogom a hiányt.

Már csak egy szigorlat van előttem, a vizsgáimat szokatlan módon, de jó eredménnyel tudtam magam mögött. A 30-as szexi tanárral például mindenről beszélgettünk, kivéve a tételemet. Macskái vannak? - kérdezte az alkaromra mutatva, mire buta fejet vágva válaszoltam neki, hogy nem, ez nem macska volt. Mire egy "ja, szexuális perverziók" válasz következett tőle majd egy kölcsönös sejtelmes mosolyt váltottunk és elköszöntem egy 4-essel.

Tegnap összefutottam Vele és újra konstatáltam magamban, hogy mekkora seggfej. Kezdődött az egész azzal a mondattal, hogy "Látom egyben vagy" - és az idő további részében pofátlanul stírölte a fenekem. Baromira irritált a nagyképű arca, ahogy szürke kisegér módjára kihúzza magát, állát felszegi, szemeit gagyi napszemüveg alá rejti és eljátsza, hogy ő valaki. Én meg egyre kisebbre zsugorodtam mellette, nem akartam hogy bárki meglásson vele. Távol áll tőlem, hogy bárkit is lenézzek, vagy szégyelljem a társaságát, de tegnap elszakadt bennem valami... annyira undorítóan mesterkélt volt minden mozdulata, hogy viszolyogtam tőle. Fél óránál tovább nem is bírtam mellette, felbasztam magam és elmentem vizsgázni.