Lúzer-kislány játszik.
Épp azt gyakorlom igen intenzíven, hogy ne nézzek szánalommal azokra az emberekre, akiket nyúlfarknyi hülyeségek képesek boldoggá tenni. Akik percekig nevetnek a semmin. Akik, annyira buták, hogy csak kapkodom a fejem. Semmit nem tudnak felmutatni, amit önerőből értek volna el. Verik magukat apuci pénzére, vagy hogy hány lányt kaptak meg, vagy épp hány liter alkoholt ittak meg aznap. És újra: mindenki arra legyen büszke, amit elért, ne a pozitív alapból való jó tulajdonságokra, a szépségre, az anyagi helyzetre. Arra, hogy birkaként meg a tömeg után. Könyöklés, sznobizmus, butaság.
Nem, nem vagyok egoista. Ez nem az.
1 megjegyzés:
ez nem nem eznem egoizmus. eccerüen normalitás. Te normális vagy. azok akik életükben eccer sem tapasztalták meg mi az valamiért megküzdeni, azt nem is jellemezném. Attol h valaki alá nyomják a lovét vagy istenke eléggé megáldotta külsöre, vagy épp rásegitet egy plasztikai sebész féle, attol még hasznosnak kéne éreznie magátvagyis tenni érte h annak érezze magát . Én azt sem tudom milyen lehet "gondtalanul" élni ....hmm én szeretek megküzdeni azért amit eddig elértem, és el fogok. Érzem magam valakinek. nem csak egy agyatlan hülyének...
Megjegyzés küldése